† Dr. Varga István /1936/
A gazdasági erőknek hatalma a legutóbbi válság során is oly erősnek bizonyult, hogy a legkülönbözőbb akadályokkal, állami beiratkozással, stb., szemben is érvényesült. A gazdasági javulás megindulása majdnem kizárólag endogén, tehát szorosan vett gazdasági tényezőknek volt tulajdonítandó, ugyanazoknak, amelyek korábbi válságok során a javulást megindították.
A konjunktúra alakulása nem párhuzamos a különböző országokban, de mégis nagy kölcsönhatások mutatkoznak. A mezőgazdasági és a fontosabb nyersanyagtermelő országoknak helyzete javuló. A fontosabb ipari országok közül pedig Nagy-Britannia, Japán, a skandináv országok konjunktúra-görbéje már néhány esztendeje emelkedik, sőt meglehet, hogy már megközelíti új tetőpontját.
† Dr. Varga István /1934/
Úgy a hosszabb időn keresztül érvényesülő gazdasági fejlődés, mint a konjunkturális változások lefolyása is többnyire fokozatos. Az átmenetek lassúak, még a válság kitörése is csak a felületes szemlélő számára következik be hirtelen. Alapos vizsgálat ugyanis ezek esetében is meggyőzhet arról, hogy a válság kitörésének is hosszabb előzményei vannak. De agrárállamokban a gazdasági esztendők vége és az új gazdasági esztendők kezdete a konjunkturális fejlődés szempontjából is bizonyos elhatárolást jelent. Ezekben ugyanis a gazdasági fejlődés oly mértékben függ össze a mezőgazdaság helyzetével, hogy a termés nagyságának, különösen pedig a termés piacra hozható részéből elért bevételnek változása a gazdasági helyzet alakulását mélyrehatóan befolyásolja. Ha tehát a gazdasági évek fordulói agrárállamokban a konjunkturális fejlődés szempontjából a cezura jelentőségével bírnak, időszerű, hogy az új gazdasági esztendő elején a konjunkturális helyzetet megvizsgáljuk és a várható fejlődés irányzatát megítéljük.
Dr. Bod Péter Ákos
Mottó:„… a legutóbbi ötven évben például nem a megtakarítás és a rendelkezésre álló munkamennyiség gyarapodása változtatta meg a világgazdaság arculatát, hanem a mást alkalmazás” (J. Schumpeter, 1934.)
Krízisben vagyon és terv avul, értékrend változik
A válság fogalmával könnyű visszaélni.[1] Még javában tartott a nyugati piacgazdaságok egyik leghosszabb üzleti növekedési ciklusa 2019-ben, amikor a közbeszéd fórumain folyamatosan taglalták a következő válság bekövetkezésének esélyeit. Ám a legpesszimistábbak is a világgazdasági növekedés ütemcsökkenését, tehát még csak nem is a konjunktúra-ciklusok szokásos recessziós szakaszát vetítették elő.
Ehhez képest az, ami 2020 tavaszán országonként eltérő mértékben, de egyaránt visszaesésben öltött formát, valóban kiérdemeli a válság nevet. Abban is, ami az üzleti tevékenység mérhető dimenzióiban történt, hiszen „békeidőben” elképzelhetetlen negatív számok jelentek meg az első hónapok statisztikáiban, másfelől pedig abban, hogy az emberek, szervezetek, intézmények terveiben és programjaiban törés állt be.
A mottóban idézett szerző, az Osztrák-Magyar Monarchia szülötte, Joseph Schumpeter A gazdasági fejlődés elmélete című nagy munkájában, melyet még az 1920-as években írt, és kibővítve angolul 1934-ben publikált, visszatérően használja a terv fogalmát. Így írja le az üzleti ciklus megtörését, a visszaesés bekövetkezését: „Rengeteg érték semmisül meg; megváltoznak a gazdasági rendszerben szerepet játszó vezető emberek terveinek alapvető feltételei és feltevései. A gazdasági rendszernek az újabb előrehaladáshoz erőgyűjtésre van szüksége; értékrendjét újjá kell szerveznie. Az ismét meginduló fejlődés pedig nem egyszerűen a régi folytatása, hanem új fejlődés. Igaz, a tapasztalatok szerint több-kevésbé ugyanolyan irányú, mint a korábbi, de sok ’terv’ folytonossága törést szenved.” [2] Az idézett szövegbe már beleépült a modern piacgazdaság működésében megszerzett tapasztalata, mely szerint a konjunktúraszakasz előre megjósolhatatlan időpontban lezárul, és szükségszerűen átmegy dekonjunktúrába. Akkor pedig a korábban kialakított termelési, értékesítési programok (a „tervek”) irreálissá válnak. Az élet ugyan igyekszik visszatérni a korábbi keretek közé, de a vállalkozók – ugyancsak Schumpeter szavával – nem tudják átugrani a visszaesés szakaszát.
Bővebben: A gazdaság válságokon át fejlődik? Korábbi korszakok tanulságai.
Dr. Belyó Pál
Hatalmas változásoknak vagyunk részesei, amelyeknek egyik meghatározója a termelést-fogyasztást alapvetően megváltoztató „technológiai forradalom”. Ezeket a folyamatokat széleskörűen és mélyrehatóan tárgyalják közgazdasági kutatások, elemzések, amelyek néhány megállapítását az alábbiakban foglalom össze. A változások áttekintésének egyik megközelítése az un. negyedik ipari forradalom[1] jellemzőinek vizsgálata.
Hogyan is jutottunk el idáig? A jelentős technológiai ugrások - az első mechanikus szövőszék (1784.) és a víz- és gőzenergiával működő mechanikus gyártóegységek; az első futószalag (1870.) és a villamos energián alapuló és munkafolyamatokra tagolt tömegtermelés; az előre programozható vezérlés (1969.) és az informatikán alapuló automatizált termelés - után mára már általánossá vált, hogy az egész világgazdaságra kiterjedő hálózatokba szervezett termelés folyik.
Az egész világon az internetes kommunikáció lehetőségével a valódi és a digitális világ olvad össze[2].
Az „Ipar 4.0” alapvetően átformál mindent és inkább csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Megváltozik a munka világa, átalakul a vállalatok szervezeti felépítése. Új már a kommunikáció, változik a HR-tevékenység is. Általánosan becsülhető, hogy már egy évtizeden belül a technológiai fejlesztések, a digitalizáció a munkahelyek mintegy felére hatással lesznek. Becslések szerint a világgazdaságban a következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százalékuk pedig jelentősen átalakulhat[3].
Komoly, ágazatokra is kiterjedő kutatások folynak, így pl. hogy az egyes országok gazdasága mennyire készült fel a robotizációval leginkább érintett iparának automatizációjára. Ezt vizsgálták 24 európai országban[4]. Négy csoportba sorolták az országokat, Magyarország a harmadik csoportba került. A legjobban felkészült gazdaságok: Svájc, Németország, Írország, Svédország, Finnország, Ausztria. A készülődők: Nagy-Britannia, Hollandia, Norvégia, Dánia, Belgium, Franciaország. A még a hagyományokra építők: Csehország, Magyarország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia. A tétovázó országok: Spanyolország, Észtország, Olaszország, Portugália, Lettország, Lengyelország, Horvátország.
Bővebben: A „TECHNOLÓGIA” FORRADALMÁRÓL (robotizáció, IT szektor, mesterséges intelligencia)
Kilián Csaba
MAGE főtitkár
A pandémia okán elhalasztott esemény idén online eseménysorozat formájában jelentkezik, és négy alkalomból áll. Más szóval az online verzió az évente megrendezésre kerülő tavaszi egynapos konferencia interneten elérhető változata, és mint ilyen a szakmai közönség igényeit rugalmasan hivatott kiszolgálni
A vezetői kerekasztal a MAGE-Portfolio konferenciák egy állandó modulja, melynek keretében a magyar autóipar meghatározó vezetői válaszolnak a MAGE főtitkára, Kilián Csaba által feltett kérdésekre. A május 21-i eseményen a koronavírus-járvány okozta helyzettel, a termelés várható felfutásával, a beszállítói láncokkal, a munkaerőpiaccal, a magyar autóipar versenyképességével és a következő évek legnagyobb kihívásaival kapcsolatban fejtették ki véleményüket a beszélgetés során.
A járvány közvetlen hatásait vizsgáló kérdésre kiderült, hogy a koronavírus-járvány érzékenyen érintette az autóipar szereplőit, a jó hír viszont az, hogy a június már itt van és az év második felében normalizálódni látszanak a számok, fejtette ki Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója. Les Zoltán, a Audi Hungaria Zrt. igazgatósági tagja kijelentette a termelés felfuttatásával kapcsolatban, hogy továbbra is az acéljuk, hogy munkatársaik számára, akik határozatlan munkaszerződéssel rendelkeznek, hosszú távon munkát biztosítsanak. Ezen folyamatosan egyeztetnek a magyar kormánnyal. Szászi István a Robert Bosch Kft. Budapesti Fejlesztési Központjának a vezetője emlékeztetett arra is, hogy nincs vége ennek a járványnak és még pontosan nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége a mostani helyzetnek. Kiemelte, természetesen a Robert Boschnál is arra törekednek, hogy a járvány negatív gazdasági hatásait a lehető legnagyobb mértékben kompenzálják. A jelenleg futó kutatás-fejlesztésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az mindenképpen pozitív, hogy a fejlesztési projekteknek az ütemezése nem a megrendelésekhez van szabva.
Karikó Zsolt, a Hanon Systems Hungary Kft. ügyvezető igazgatója kijelentette, hogy a nagyon nagy visszaesést a belsőégésű motorokkal ellátott hagyományos autóknál láttak. Szállítottak alkatrészeket elektromos autókba is, ott szinte egyáltalán nem láttak visszaesést, ezen a területen három műszakban kell továbbra is dolgozniuk. Úgy tűnik, hogy a felfutás miatt ez a terület kevésbé vált érzékenyé a koronavírus által okozott visszaesésre. Urbán László a Magyar Suzuki Zrt. (MS Zrt.) vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy a gazdaság felfutásával kapcsolatban optimista véleményen van és V alakú felfutásra számít. Innentől kezdve csak az a kérdés, hogy a globális autópiac, az autók iránti kereslet hogyan alakul, ebben sok múlik majd a nemzeti kormányokon, milyen gazdaság segítő programot fognak elindítani.ű
