A „TECHNOLÓGIA” FORRADALMÁRÓL (robotizáció, IT szektor, mesterséges intelligencia)

Dr. Belyó Pál

Hatalmas változásoknak vagyunk részesei, amelyeknek egyik meghatározója a termelést-fogyasztást alapvetően megváltoztató „technológiai forradalom”. Ezeket a folyamatokat  széleskörűen és mélyrehatóan tárgyalják közgazdasági kutatások, elemzések,  amelyek néhány megállapítását az alábbiakban foglalom össze. A változások áttekintésének egyik megközelítése az un. negyedik ipari forradalom[1] jellemzőinek vizsgálata.

Hogyan is jutottunk el idáig? A jelentős technológiai ugrások - az első mechanikus szövőszék (1784.) és a víz- és gőzenergiával működő mechanikus gyártóegységek; az első futószalag (1870.) és a villamos energián alapuló és munkafolyamatokra tagolt tömegtermelés; az előre programozható vezérlés (1969.) és az informatikán alapuló automatizált termelés - után mára már általánossá vált, hogy az egész világgazdaságra kiterjedő hálózatokba szervezett termelés folyik.

Az egész világon az internetes kommunikáció lehetőségével a valódi és a digitális világ olvad össze[2].

Az „Ipar 4.0” alapvetően átformál mindent és inkább csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan alakítja át saját mikrokörnyezetünket. Megváltozik a munka világa, átalakul a vállalatok szervezeti felépítése. Új már a kommunikáció, változik a HR-tevékenység is. Általánosan becsülhető, hogy már egy évtizeden belül a technológiai fejlesztések, a digitalizáció a munkahelyek mintegy felére hatással lesznek. Becslések szerint a világgazdaságban a következő években a munkahelyek 14 százaléka megszűnhet, 32 százalékuk pedig jelentősen átalakulhat[3].

Komoly, ágazatokra is kiterjedő kutatások folynak, így pl. hogy az egyes országok gazdasága mennyire készült fel a robotizációval leginkább érintett iparának automatizációjára. Ezt vizsgálták 24 európai országban[4]. Négy csoportba sorolták az országokat, Magyarország a harmadik csoportba került.  A legjobban felkészült gazdaságok: Svájc, Németország, Írország, Svédország, Finnország, Ausztria. A készülődők: Nagy-Britannia, Hollandia, Norvégia, Dánia, Belgium, Franciaország. A még a hagyományokra építők: Csehország, Magyarország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia. A tétovázó országok: Spanyolország, Észtország, Olaszország, Portugália, Lettország, Lengyelország, Horvátország.

A gyors változások éles kérdésként vetik fel, hogy robot, vagy ember lesz a jövő munkaereje? Talán sokan tartanak attól, hogy az robotizáció, a mesterséges intelligencia a gazdaság kulcsterületein tömegesen, sőt teljesen kiválthatja a most még foglalkoztatott munkaerőt.

Több tízmillió állást szüntet meg a robotizáció, rengeteg feldolgozóipari munkahelyet váltanak ki a robotok. Ugyanakkor világszinten nagy GDP-növekedést eredményez majd. Több terjedési ütemmel számolható előrejelzés. A leggyorsabb változat a robottechnológiának a normál terjedésnél 30 százalékkal nagyobb ütemét feltételezi és azt jelzi, hogy a globális gyáripari szektorban a következő évtized végére  mintegy 5 ezer milliárd dollárral emeli a globális GDP-értéket, ezzel mintegy 5,3 százalékkal növelve a világgazdaság bruttó kibocsátását. Lényeges becslés, hogy az egyes új ipari robotok átlagosan 1,6 feldolgozóipari alkalmazott munkáját váltják ki. 2000 óta 1,7 millió ipari állás szűnt meg a robottechnológia alkalmazása eredményeként, számszerűen Európában 400 ezer, az amerikai gazdaságban 260 ezer, Kínában 550 ezer feldolgozóipari alkalmazott munkáját váltották ki robotokkal. Az ipari robotok fontos típusai a munkaerőt kiváltó technológiának és ez alapvetően a technikai kultúrában élenjáró és felzárkózó fejlett ipari rendszerek lehetősége. A vizsgált 15 legfontosabb ipari országban összesen 7,1 millió munkahely szűnik meg 2020-ig, miközben 2 millió új jön létre. A legsúlyosabban érintett ágazatok az egészségügy, az energia-, a pénzügyi szolgáltatási szektor. A fejlett gazdaságok társadalma pedig egyúttal demográfiai gondokkal is küzd, általános az elöregedés, az ebből következő munkaerőhiány megoldása is egyben az automatizáció.[5]

A robotizáció pozitív oldala, hogy ez a folyamat a munkaerőhiánnyal küszködő országokban nem akadályozza ezt a fejlődést. Új munkahelyek jönnek létre a számítástechnikában, a mérnöki, informatikai feladatok végzésében.

A változások fontos jellemzője, hogy megváltozik a munkák jellege. A hangsúly ezentúl a konkrét helyszínhez nem kötött, infokommunikációs eszközökkel végezhető munka. Ez pedig lehetővé teszi az egyes folyamatok még kisebb részekre bontását és a rugalmas munkaformák terjedését. A jelenlegi koronavírus járvány jelentősen fel is gyorsítja a folyamatot, hiszen sok tevékenységnél - az oktatás egészben - általánossá vált a részmunka, a távmunka, és az un. „home office”.

Hazánk sem maradhat ki ebből a folyamatból. A robotizáció drasztikus reformot kényszeríthet a munkaerőpiacra, az automatizáció egy sor ágazatban kiválthatja az élőmunkát. Erre már számos példát is látunk. A magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni[6]. Közép-Kelet-Európában a becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme az európai átlagot meg fogja haladni. Magyarországon a foglalkozások szerinti vizsgálatok azt sejtetik, hogy azok a felsőfokú, sőt jelentős arányban a középfokú végzettséget igénylő területeken teljes egészében nem automatizálhatók. A Vállalkozáskutató Intézet elemzése alapján 122 olyan szakma található, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak. A középfokú képzettséget igénylő szakmában azonban a dolgozók 8%-ának munkája egyes részfeladatokban automatizálható. Megyénként vizsgálva: Fejér megyében a foglalkoztatottak 24 százaléka, Komárom-Esztergom és Vas megyékben 23-23 százalék, Pest megyében 22%, Bács-Kiskun és Veszprém megyékben pedig 21-21% dolgozott olyan szakmákban, amelyek robottal is elvégezhetők. A helyettesíthető szakmák aránya Nógrád megyében 16%, Baranya megyében 17%, Tolna és Heves megyékben 17-17%, míg a fővárosban pedig 18%. Egyértelműen található 26 olyan szakma, amelyeknél az összes részfeladatot elvégezhetik a robotok.

 

Az ágazatok létszáma és súlya a GDP-ben

ágazat

ezer fő

2019-ben

GDP súlyarány, %

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

210,7

4,2

Bányászat, kőfejtés

11,5

0,3

Feldolgozó- ipar

996,6

22,1

Villamos- energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

34,5

1,5

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, szennyeződés-mentesítés

58,2

0,9

Építőipar

343,3

5,3

Kereskedelem, gépjárműjavítás

570,0

11,0

Szállítás, raktározás

303,3

6,1

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

186,8

1,9

Információ, kommunikáció

132,5

5,0

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

76,4

3,5

Ingatlan- ügyletek

24,7

7,9

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

168,4

6,2

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

139,8

4,0

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

407,2

8,0

Oktatás

345,5

4,5

Humán-egészség- ügyi, szociális ellátás

318,2

4,6

Művészet, szórakoztatás, szabad idő

80,1

1,5

Egyéb tevékenység

104,4

1,4

Összesen

4 512,1

100,0

Forrás: KSH

 

       

 

Az adóhivatal foglalkoztatottsági adataiban a 3,7 millió foglalkoztatott mintegy ötödének munkája részben, vagy egészében a robotokra is bízhatók. Egyértelműen a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásoknál a legmagasabb az automatizálással kiváltható szakmákban dolgozók aránya. Ezek pl. a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok. Az átlagnál magasabb az ipari és építőipari szakmákban az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak részaránya. Ezen túlmenően a várakozások szerint a technológiai fejlődés komolyan veszélyezteti a takarítókat és a kisegítőket, az összeszerelő üzemek szalagmunkásainak állását, a mezőgazdasági és élelmiszeripari alkalmazottak munkaköreit. A robotok egyértelmű konkurenciát jelentenek a gépkezelőknek, a bányászoknak, az építőipari munkásoknak.

 

Már évekkel ezelőtti kutatások elemezték, hogy a közeli jövőben a létező állások felét robotokkal és mesterséges intelligenciával fogják majd helyettesíteni. A globális munkaerőpiac átalakulásával a világ munkaerőpiacának 14%-a, azaz mintegy 375 millió munkavállaló valószínűleg rákényszerül arra, hogy szakmát váltson, és új kompetenciákat fejlesszen ki. A becslések szerint 2030-ig a globális munkaerőpiacon várhatóan mintegy 800 új szakma jelenik meg. A jövő munkaerőpiacának legnagyobb mértékű fejlődését, energiagazdálkodás és klímaváltozás, fogyasztási termékek és szolgáltatások, technológiai beruházások, infrastruktúra- és építőipar, az időskori gondozás területein várhatjuk.

 

Vajon mi történik a felszabaduló munkaerővel, és hogyan alakul át a munkaerőpiac? Hol lesz a szakemberek helye a jövőben? A mesterséges intelligencia nem fogja kiváltani az ő munkájukat?

 

A szakemberekre továbbra is szükség lesz, de átalakul a munkájuk. A mesterséges intelligencia nagyon sok új munkahelyet is teremt. Egyrészt magát a mesterséges intelligenciát kell úgy fejlesztenünk, hogy megmaradjon gépnek, másrészt majd kialakul, hogy mennyi mindent kell még ki/fel-találnunk és ez egészen másfajta mérnöki munkát fog jelenteni. A digitális forradalom hatalmas kihívásokkal szembesít bennünket. A jelenlegi munkák 50%-a automatizálható a rendelkezésre álló technológiákkal. Ez tízből hat munkahely munkafeladatainak legalább a harmadát érinti.

 

A kutatásra-fejlesztésre fordított összegek alapvető mutatói annak, hogy milyen ütemű valamely ország technológiai fejlődése. 2017-ben az Európai Unió tagországaiban a GDP-nek átlagosan 2,06%-át tették ki a K+F-ráfordítások. Dél-Koreában a GDP 3.6%-át, Japánban 3,4%-át, az USA-ban pedig 2,8%-át fordítják a K+F szektorra. A magyar nemzetgazdasági stratégia fontos prioritása a K+F-tevékenység, ez lesz a gazdasági és a társadalmi fejlődésünk legfontosabb területe.

 

A leginnovatívabb szektor a félvezetőké és az elektronikus alkatrészeké, itt a nagy cégek: Samsung, SanDisk, Texas Instruments és Intel. Csökkenő az autóipar részesedése, bár jelentősek amfejlesztések a Bosch, a Nissan, a Toyota, a Honda cégekben. Az okostelefonok fejlődése töretlen, az Apple, a Microsoft, a Samsung és a Google mellett a Huawei is a világ 100 legnagyobb vállalkozása közé került.  A francia cégek jelenleg a németek előtt vezetik az európai listát. A világ legkreatívabb cégei között van hagyományosan a régebb óta is élenjáró BASF, 3M, Boing, Canon, General Electric, Hewlett-Packard, IBM, Kobe, LG, Mitsubishi, Oracle, Philips, Ricoh, Sharp, Siemens, Sony, Symantec, TDK, Toshiba, Xerox, Yamaha.

 

Magyarországon - a KSH hivatalos adata szerint - 2018-ban nemzetgazdasági szinten több mint 654 milliárd forint volt a kutatás-fejlesztés összege, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1,53%-a[7].  Az országos K+F-ráfordítás 76%-a, 495 milliárd forint a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 13%-a (83 milliárd forint) a felsőoktatásban, 11%-a (71 milliárd forint) az államháztartási szektorba tartozó intézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél realizálódott.

 

Forrás: KSH, saját szerkesztés

 

Hazánkban 2018-ban országosan 3500 kutató-fejlesztő hely működött. A vállalkozások GDP-arányos K+F-ráfordítása mintegy 1%-ot érnek el.  Ez csak 0,37 százalékponttal kevesebb az EU-28 átlagánál. Az állami költségvetésből 129 milliárd forint a K+F támogatás, ennek 30%-a általános tudásszint fejlesztését szolgálja, további 18% az ipari termelés és technológia fejlesztését segíti, 8,8% a mezőgazdaság, 15% pedig az egészséggel összefüggő társadalmi-gazdasági kutatásokra szolgál. Az egyetemeken 2018-ban kutatási, kísérleti fejlesztési tevékenységre 83 milliárd forintot fordítottak.

 

Összességében azonban csekély a 1,02%-os kutatás-fejlesztési beruházás-arány a nemzetgazdasági beruházásokhoz mérten. Az összes K+F ráfordításoknak csupán 17%-a beruházás, folyó áron mintegy 113 milliárd Ft. E kiadások 59%-át gépberuházások, 20%-át  vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek jelentik. Alacsonynak tűnik a kutatóhelyek K+F-tevékenységét szolgáló informatikai és kommunikációs beruházások és számítógépes szoftverekre fordított 11 milliárd Ft is. A nemzetgazdaságban a K+F-ráfordítások 61%-át a műszaki, további 22%-át a természettudományi kutatások területei jelentik.

 

A K+F-ráfordítások finanszírozásának nagy részét a vállalkozások végzik, 58%-ban kísérleti fejlesztéseket, 23%-ban alkalmazott és 19%-ban alapkutatás végeznek ebből. A legnagyobb súlya a kísérleti fejlesztés tevékenységeknek van, erre 365 milliárd forintot fordítottak 2018-ban. Hazánkban 2000 un. vállalkozási kutatóhely működik, ebből 7,2%-os a részesedése a 250 főnél nagyobb vállalkozásoknak és ezekben  költötték el a szektor K+F tevékenységek ráfordításának 58%-át.

 

Forrás: KSH, saját szerkesztés

 

 

A kutatásra fordított összegek mellett a kutatók száma is fontos indikátora egy-egy ország technológiai fejlettségének. Magyarországon a kutatással foglalkozók száma kissé meghaladja ugyan a 66 ezer főt, de teljes munkaidőre számítva a K+F létszám csak a foglalkoztatottak 1,0%-át éri el. Itt is van mit fejlődnünk. A magyarországi kutató-fejlesztő helyeken több mint 700 külföldi kutató dolgozik és mintegy 230 magyar kutatót foglalkoztatnak 6 hónapnál hosszabb időtartamban külföldön. Az egyetemeken kutatást végzők létszáma 2018-ban 9309 fő volt.

 

A szabadalmak száma alapján is képet kaphatunk a világ leginnovatívabb, legjobban automatizált országairól. Úgy látszik Japánban a legokosabbak, hiszen a 2011–2015-ös időszakban összesen 950 ezer szabadalmat fogadtak el. Ebben a tevékenységben a Tokió–Jokohama körzet élenjáró, de más japán területek is az első tízben vannak, így  Oszaka–Kobe–Kiotó körzet és Nagoja is.  A világon kimagaslók a Sencsen–Hongkong körzeteiben működő cégek 41 ezerrel, a Szilícium-völgy (San José–San Francisco) vállalkozásai több mint évi 34 ezerrel és Szöul gazdasági társaságai is.

A szabadalmak legnagyobb része technológiai újítás, a Sencsen-i szabadalmak 41 százaléka a digitális kommunikációval van összefüggésben. Kutatási területek szerint is elsők között vannak az egészségüggyel kapcsolatos fejlesztések, a gyógyszeripari innovációk, a számítógépes szabadalmak. 12 helyen vezetnek. Az oktatási intézmények között a bostoni Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Kaliforniai Egyetem áll az élen. 

 

A magyarországi innováció előtt van még jócskán fejlődési tér, hiszen 10 ezer lakosra 0,6 szabadalmi bejelentés jut, míg például Dél-Koreában több mint 450.

 

Forrás: KSH, saját szerkesztés

 

 

 

A robotizáció és automatizálás - így az „Ipar 4,0 forradalom” - mellett azonban már egy teljesen megváltozó „világra” is kell készülnünk. A Mesterséges Intelligencia (MI -  AI -Artificial Intelligence) mindenre kiterjedően gyökeres változást hozhat. Egyelőre „A Dolgok Internetével (Internet of Things)” ismerkedünk, mindennapjaink tárgyaivá válnak a többet tudó automaták, az intelligens készülékek és folyik a smart city-k kialakítása. A világhálóra csatlakoztatott eszközök milliárdjai, intelligens fejlesztések és projektek, valamint a 5G hálózat a technológiai eszközök globálisan összekapcsolt hálózatát képezi, a dolgok internete már meghatározza mindennapjainkat.  Ez persze azt is jelenti, hogy az eszközöket működtető és hálózatba kapcsoló vállalatok „kiszolgáltatottjaivá” válhatunk. Az egyre bonyolultabb algoritmusok által irányított piacgazdaság sikeressége pedig nem feltétlenül egyezik meg a tényleges társadalmi elvárásokkal, amely a sikert csak növekedési mutatókkal és általában rövidtávon méri.

Mindezeket összefoglalva Magyarország jövője a gyors felzárkózáson, a fejlett országokban folyó folyamatokhoz történő felzárkózáson múlik. Első lépésként az IT-szektor minél gyorsabb fejlesztése szükséges[8]. 2020-ról 2023-ra 6,6 százalékos éves átlagos növekedéssel közel 2 ezer milliárd forintosra nőhet a magyar IT-piac. A legfontosabb trendeket a felhő technológiák, az 5G, az AI és más technológiák térnyerése jelenti az ipar 4.0 minél szélesebb kiterjedése mellett.

 

[1] „Industrie 4.0” - Henning Kagermann, az SAP elnökségi tagja 2011.

[2] eszközök, alkatrészek, szenzorok (IoT = internet of things) internete

[3] OECD előrejelzés

[4] Roland Berger tanácsadó cég kutatása

[5] Az Oxford Ecomomics az általa kifejlesztett modellszámítási módszer - Global Economic Model (GEM) - alapján alacsony és magas ütemű terjedési forgatókönyveket állított össze

[6] A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint

[7] Kutatás-fejlesztés, 2018. KSH. 2019. 20 old (www.ksh.hu)

[8] ezt jelzik előre a Fitch Solutions elemzői is