Válsághelyzeti vezetés kihívásai – mire tanítja a vezetőket a COVID19

Giber Mihály
AGC – HR. igazgató

Az elmúlt évtizedben népszerű téma volt menedzsment akadémiákon és vezetői tréningeken a válsághelyzeti vezetés. Felkészülni a váratlanra és kiszámíthatatlanra vezetői szempontból, ez foglalkoztatta számtalan üzleti vállalkozás menedzsmentjét világszerte és Magyarországon is. Sokan az amerikai Casey tábornok által definiált VUCA világ kifejezést használták, átültetve azt üzleti környezetbe. Ez a mozaikszó mára már elfogadott kifejezéssé vált a vállalkozások világában is.

•  V- volatility : változékonyság

•  U- uncertainty : bizonytalanság

•  C- complexity : komplexitás

•  A –ambiguity : kétértelműség

Ez a világ most vált könyörtelen valósággá a COVID19 járvánnyal. Üzleti szempontból egyes ágazatokban olyan fokú bizonytalanságot és változékonyságot hozott, amelyet korábban a vezetők elképzelni sem nagyon tudtak a polgári/civil világban (az eredeti kifejezés az amerikai hadseregtől lett kölcsönözve). A  változások olyan lavina szerű sebességgel következtek be, hogy a ma felállított pesszimista üzleti forgatókönyv holnap már optimistának számított. A felmerülő probléma komplex módon jelentkezett, a döntések alapjául szolgáló adatok gyakran megbízhatatlanok és kétértelműek voltak.

Felmerül a kérdés, hogy mit tehet ebben a helyzetben egy vezető akinek, ha tetszik , ha nem döntenie kell, cselekednie kell, kommunikálnia kell? Milyen vezetői eszközök vannak a kezében ahhoz, hogy sikeresen tudja átvezetni csapatát/vállalkozását ezen a VUCA világon?

 Casey szerint egy sikeres vezetőnek ebben a helyzetben is  - bármennyire is nehéz -  jövőképpel kell rendelkeznie, bátornak és karakteresnek kell lennie. Iránymutatás nélkül nincs vezetés, minél nagyobb a baj, minél kiszámíthatatlanabb a jövő a munkatársaknak annál inkább szükségük van iránymutatásra és fogódzókra.

Ha nagyon mély az üzleti turbulencia, akkor lehet, hogy csak órákra, napokra tudja  előrevetíteni a teendőket a vezető, de ez hiteles és jól kommunikált vízió nélkül nem megy. Ilyen bizonytalan helyzetben nagy kockázatot jelent döntéseket hozni, de e nélkül nincs esélye sem. Üzleti döntéseket hozni a COVID19 járvány esetén nagy kockázattal jár, ezt csak bátor vezetők tudják megtenni. Mindez nem elég akkor, ha a beosztottak/munkatársak részéről hiányzik a bizalom a vezető/vezetés irányába. A bizalmat a vezető karaktere tudja legjobban megalapozni. Egy karakteres vezetőben a munkatársak meg tudnak bízni, el tudják hinni azt, hogy a vezető akkor is a vállalkozás érdekeit nézi majd, ha a dolgok rosszra fordulnak. Csak ez a bizalom adhatja meg egy szervezet összetartó erejét. Vannak olyan ágazatok Magyarországon (pl. autóipar, turizmus, vendéglátás, rendezvényszervezés)  amelyek a járvány hatására az üzleti szárnyalásból pár hét alatt a pokolba jutottak. Karakteres, bátor, vízió nélküli vezetők reménytelen helyzetbe hozták számtalan vállalkozás sorsát, legyen az kicsi vagy nagy. Casey a siker egyik fontos kritériumának tartja azt, hogy a vezető elfogadja a folyton változó, kiszámíthatatlan és néha értelmezhetetlen üzleti környezetet, mint amilyen körülményeket a COVID19 is hozott.

A fentiek alapján, nem meglepő módon a nehéz helyzetbe került ágazatok vállalkozásai között óriási különbség volt a  menedzsmentek reakciói között az elmúlt hónapokban. Közvetlen környezetemben is megfigyelhető volt az, hogy voltak olyan vezetők/menedzsmentek akik foggal- körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy ebben a helyzetben is számok alapján hozzanak döntéseket. Rossz volt nézni, hogy energiáik 90%-át erre fordították, miközben a belső kommunikációra, a bizalom további erősítésére a munkatársak felé nem maradt idő és energia. Hasonlóan nehéz döntéseket teljesen másként reagált az a munkavállalói környezet, ahol a az utóbbi elemekre tette e menedzsment a hangsúlyt

 Milyen eszközei lehetnek egy vezetőnek ebben a helyzetben? Lehet e tanulni egy ilyen válságból? Vannak e pozitív hozadékai a krízisnek?  - teszik fel gyakran a kérdést menedzsment körökben. Úgy gondolom, hogy vannak olyan vezetői eszközök amelyek segíthetik a szervezetet a válsághelyzet leküzdésében, a tanulságok levonásában és a pozitív változások felismerésében.

Talán a legfontosabb eszköz az egyértelmű kommunikáció, krízis helyzetben nincs rosszabb vezetői magatartás mint a mellébeszélés, az alkalmazottak ezt nagyon gyorsan átlátják és bizalmi válság alakul ki.

Hasonlóan fontos eszköz a hallgatás, a vezetőnek meg kell hallgatnia a munkatársait, még akkor is ha nem tud az adott problémán segíteni. Ez egy olyan síkja a válságkezelésnek amit sok vezető alulértékel, pedig nagyon sokat tud segíteni. Azon kívül, hogy a vezető karaktere meghatározó tud lenni válságban, lényeges dolog, hogy olyan legyen ez a karakter ami példaképnek tekinthető, ez a vezetői vizalom alapja.

A jó vezető válsághelyzetben felismeri a kommunikációs igényeket és ezekre reagál. Ma már számtalan olyan technikai megoldás áll rendelkezésre ahol ki lehet alakítatni egy kommunikációs felületet és csatornát amin keresztül proaktívan tud a menedzsment kommunikálni.. Ez lehet több egymástól lényegesen eltérő csatorna is, például nagyobb vállalatok az Üzemi Tanács bevonását is hatékonyan megteszik , illetve ezzel párhuzamosan online felületek alkalmazás is nagyon jól működhet. Nagyon hatékonyan bejön a kiszámíthatóság is a kommunikációban pl. minden másnap tájékoztatást ad a menedzsment a legfontosabb döntésekről és változásokról, lehetővé téve a kérdések feltételét. Nem szabad visszariadni a negatív  tartalmú adatok, tények, döntések kommunikációjától sem, ha ezt nem teszi meg a vezetés, az akkor elhallgatásnak minősül az alkalmazottak szemében. Természetesen válsághelyzetben fontos, az hogy a vezető pozitív jeleket is adjon, hiszen ezek jelentik a fogódzókat a munkatársak számára. A pozitív jelnek persze hitelesnek kell lennie. A tények kommunikációja mellett a jó vezető „érzi” is a csapatát, tudja, hogy mire kíváncsiak miről szeretnének információt. Fontos, hogy  tényszerű legyen és lényegre törő, nem kíváncsiak a munkatársak a hosszú „mesékre”.

Ebben a VUCA helyzetben amit a járvány teremtett a jó vezető intuitív döntéseket is kell, hogy hozzon, ehhez hogy ezek sikeres és jó döntések legyenek, nagyon felkészültnek kell lennie. Intuitív döntés felkészültség nélkül csak vagdalkozáshoz vezet és ront az egyébként is bizonytalan helyzeten.

A vezetők, ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni lelki ellenálló képességüket (reziliencia) magas szinten kell tartaniuk, amely egy külön fejezetet érdemelne. Fontos, hogy a vezető fizikailag, lelkileg és szellemileg is  rendben legyen, bármely elem hiánya alááshatja a vezető sikerét.

Nem múlt még el a krízis és a COVID19 járvány második hullámáról is ellentmondó módon nyilatkoznak az egészségügyi szakemberek is. Ebben a helyzetben kiemelten fontosnak tartom a cégvezetők felelősségét abban, hogy a válság pozitív hozadékait beazonosítsák és artikuláltan megfogalmazzák a munkatársak felé, valamint azt, hogy felkészítsék a szervezetet a következő váratlan szituációra, bármi legyen is az.

Sikeres vezető csak az lehet, aki meg teszi ezt.