Rivalda (Kulturális, szórakoztató, társasági magazin)

1991 -2006-ig /16 év/ folyamatosan, 2015., 2016. évben önállóan

1991-ben útjára indított Rivalada (Kulturális, szórakoztató, társasági magazin) az évek folyamán többféle külsővel jelent meg, tartalmát tekintve folyamatosan alakult, bővült. De az alapgondolat a tartalmas művészeti értékek bemutatása nem változott.

Témaköreink: színház, opera, zene, film, nosztalgia rovat, képzőművészet, irodalom, könyv, neves művészek, alkotók bemutatása stb.

Hozzá kapcsolódva megjelent a Rivalda Kiskönyvtár sorozat – terjesztés Líra Könyv-nél.

Jelenleg (2016-tól) folyamatosan a Tőke-Piac-Gazdaság magazinon belül jelennek meg.

Túl az első próbaharmadon az Elton John-musical

A Magyar Állami Operaház 2015 februárjában jelentette be, hogy repertoárjára veszi Lee Hall és a Grammy-díjas Elton John darabját. A musical a három Oscar-díjra is jelölt Billy Elliot című film történetére épül, amely egy szegény sorba született tehetséges kisfiúról szól, akinek családja hallani sem akar arról, hogy egy általuk ismeretlen terepre, a balettszínpadra lépjen.
A Billiy Elliot – a Musical a bemutató évében 4 kategóriában is elnyerte az Olivier-díjat, amely a legrangosabb brit színházi elismerés, Amerikában pedig tíz kategóriában lett Tony-díjas Broadway-produkció. A musicalt a 2005-ös premier óta több mint 5 millió néző látta Londonban, világszerte pedig 11 millió­an. Az Opera vezetése abban bízik, hogy a musical népszerűsége itthon ugyanúgy szárnyal majd, mint Angliában és Ame­ri­kában. A hazai változatot rendező Szirtes Tamás Kossuth- és Jászai-díjas művész több mint száz darabot vitt színre pályafutása során, köztük számos musicalt, például a Jézus Krisztus Szuper­sztárt és a Mary Poppinst is.
A címszerep rendkívüli nehézségű, a gyerekszereplőtől azonos prózai, énekesi és táncosi kvalitásokat kíván, ezen belül pedig ugyanolyan felkészültséggel kell például szteppelni, mint balettozni. A nyári bemutató és a további előadások szereposztását egyéves castingsorozat után hirdették ki. A rendező kiemelte, hogy a magyar Billyt és társait megtalálni komolyabb kihívásnak bizonyult, mint egy nagyobb lélekszámú és más oktatási szisztémával rendelkező országban, ám mindennek ellenére 7-8 alkalmas gyereket sikerült kiírni a főbb szerepekre, közülük többen a Magyar Tánc­mű­vé­szeti Főiskola, valamint a Madách Musical Tánciskola növendékei. A produkcióban emellett a 9–12 éves korosztályból összesen 29 kislány vesz részt hármas szereposztásban, ők szintén a Madách Tánciskola ifjú hallgatói.

Bővebben: Túl az első próbaharmadon az Elton John-musical

Elment az Ides …

Az Ides elment a lelkem Bandikám után. Tulajdonképpen csak virágot akart vinni szerelmetes kisfia sírjára, aki most lett volna hatvanesztendős, de az égiek jobban szeretik a költőt, mint a rideg és önző emberek a születésnapi meglepetésül meginvitálták magukhoz az Idest, hadd ölelje szívére a fiát.
A költő, akinek asszonyok vetették meg az ágyát és asszonyok ásták meg a sírját, nincs már egyedül a mennyei Parnasszuson, ott vannak körülötte mind az asszonyok, akiket szeretett … Léda és Csinszka után elment ő is, akire legjobban vágyott, a legigazabb asszony, a legszentebb asszony, az édesanya. Milyen szent volt és milyen mártíri anya. Amikor utoljára beszéltünk vele, megkérdeztük, mikor volt legboldogabb. Elgondolkodott, aztán csöndes mosollyal mondta:
‒ Amikor először mentem Váradra, Ban­di­kám­hoz. Akkor azt írták a lapok, hogy megérkezett Ady Endre Blaha Lujza szépségű édesanyja. Mennyire örült Bandi ennek a mondatnak.
Mert az Ides a szépségnek is csak azért örült, hogy örömet szerez a Bandinak. Ilyen volt a költő édesanyja. Csendesen élt nagy fia árnyékában s elment utána, amikor a szíve már nagyon megtelt szomorúsággal. Itt a híres vers, amiben a költő már életében szobrot emelt az Idesnek:

Bővebben: Elment az Ides …

Tangótörténet és Rúzsa Magdi

Újdonság az idei nyáron, hogy Óbuda nemcsak hétvégén, hanem hétköznapra is kínál kikapcsolódási lehetőséget – tudtuk meg a rendezvényt megelőző sajtótájékoztatón. Idén 10. alkalommal, 11 helyszínen, 60 program közül válogathatnak az érdeklődők június 4. és augusztus 28-a között. Bús Balázs polgármester megnyitójában a rendezvények közösségteremtő szerepét emelte ki. Mint fogalmazott, a kulturális programok lehetőséget adnak ahhoz, hogy Óbudán e közösségek létrejöjjenek vagy újjáéledjenek. Ennek érdekében bejelentette, hogy minden óbudai lakos minden programon ingyen vehet részt.

Bővebben: Tangótörténet és Rúzsa Magdi

A Kováts Adél vezette Radnóti Miklós Színház

Az igazgató ismertette az ősszel kezdődő 2016/2017-es évad négy bemutatóját, és beszámolt a 2015/2016-os évadról. Kiemelte a színház 96,25%-os látogatottságát.
A színház 214 előadását a most befejeződő évadban összesen 49 300 néző látta.

2015/2016 – erős alap
Kováts Adél szerint kiváló évadot zárt a színház. 2015 őszén a nyitódarabot, Shakespeare Lear király című drámáját, Alföldi Róbert rendezte. A Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába beválogatott előadás Alföldi Róbert második rendezése volt a Radnóti Színházban. Az elmúlt évad második bemutatója Heltai naplója – Bálint András estje volt, ami Heltai Jenő 1944-es kiadatlan ostromnaplójából készült az év elején leköszönő színházigazgató önálló estjeként, Deák Krisztina rendezésében. Miroslav Krleža A Glembay ház című darabját mutatta be a színház harmadikként. Valló Péter rendezése, a vagyonos Glembay család széthullásának története, Pál András és Bálint András kiemelkedő alakításával. Az évad negyedik bemutatója – Carlo Gozzi Turandotja–Juronics Tamás első rendezése volt a Radnótiban. Kováts Adél igazgatásának első önálló bemutatója Martin McDonagh A párnaember című drámája volt Szikszai Rémusz kiváló rendezésében. Az érzékeny témákat érintő előadás életre hívása a színészek és a rendező szoros együttműködésének eredménye és a színház új művészeti koncepciójának első eleme.

Bővebben: A Kováts Adél vezette Radnóti Miklós Színház

S. Nagy Anikó – Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak

A Nagy Háború gyomornézetből

Megjelent a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új múzeumi kiadványa, amely 2014 decemberétől 2015 júniuásig megrendezett azonos című és témájú anyagának bővített feldolgozása.

A könyv az osztrák-magyar hadsereg és a magyar hátország első világháború alatti élelmezésével foglalkozik.
A hadvezetés a realitásokat mellőzve a gyors győzelem mítoszában élt. A háború egész menetére, a hadsereg és a hátország élelmezésére meghatározó hatást gyakorolt az ellenségre mért meglepetésszerű csapás és a döntő ütközet hadászati elvének kudarca. Gyorslefolyású háború helyett 51 hónapos fegyveres küzdelemre került sor, amire a dualista ország hadserege éppúgy nem volt felkészülve, mint lakossága és gazdasága.
A háború elhúzódásával az élelmezési válság, a hiánygazdálkodás a hadsereget is érzékenyen érintette. A kincstári ellátásban részesülőket harcolókra és nem harcolókra osztották, amit a porcióknál figyelembe vettek. 1916-tól csökkenteni kényszerültek a hadi élelmezési adagokat, és a polgári lakosság mellett a katonák is éheztek. Sokszor még a csökkentett, silány adagokat sem kapták meg. Egy katonaorvos szerint „volt olyan csapat, ahol időnként 700-1400 kalória a napi adag tápértéke”. Nőtt a megbetegedettek, szököttek, öncsonkítók száma. A lovak tömegesen hullottak el zabhiány miatt. A háború végéhez közeledve a politikai és katonai vezetés a többnyire csak propagandával táplált, kiéhezett, átlagosan 50 kilóra lefogyott, toprongyos katonáktól súlyos hadvezetési hibák közepette várt győzelmet kiválóan ellátott ellenséggel szemben. Az ellenség anyagi fölényét azonban már nem lehetett kompenzálni a katonák áldozatvállalásával és bátorságával.

Bővebben: S. Nagy Anikó – Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak