Az idegenforgalom lendülete
Írta: Varga István dr. egyetemi magántanár
Budapest, 1934. augusztus 2. I. évfolyam 9-10. szám
Az idegenforgalom örvendetesen föllendült Magyarországon. A külföldiek – svájciak, osztrákok, olaszok, franciák, angolok, amerikaiak stb. – mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak Magyarország iránt. Rendszerint csoportosan érkeznek, gyönyörködnek a székesfőváros szépségében, kirándulásokat tesznek az ország különböző vidékeire és kielégülve, sőt elragadtatva távoznak körünkből. Az idegenek megismerkednek itt a példás magyar vendégszeretettel és rendkívül jól érzik magukat a magyarok között. Magasztalják azt a békés közrendet és azt a nyugalmas légkört, amelyet Magyarországon találnak és amely vajmi ritka madár lett Európában. Mert a külföldön sokféle, így Németországban, Ausztriában, időközönként Franciaországban, sőt újabban Hollandiában is nyugtalanító zavarok vannak, míg Magyarország a zavartalan, békés nyugalomnak áldott szigetje. Itt nyugodtan élvezhetik a természet szépségeit, a főváros pazar panorámáját és az országban található eredeti látnivalókat. Mindezeknél fogva a külföldiek kellemesen töltik az idejüket nálunk. Jól élnek és olcsón élnek. Mert a külföldön mindenütt, ahol már régóta megszokott, viruló idegenforgalom honosodott meg, a kelletlen politikai zavarokon kívül a nagy drágaság is elriasztja a külföldi látogatókat, míg Magyarország ezidő szerint Európa legolcsóbb országa. Ez a körülmény is fokozza a külföldiek vonzódását Magyarország felé. De emellett ki kell emelni a gondosan és ügyesen kiépített propaganda érdemét is, amelyet két legfontosabb idegenforgalmi szervezetünk, egyrészt a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal, másrészt az IBUSz fejt ki az idegenforgalom föllendítése érdekében.
Mindeme körülmények együtthatásának – az ország belső nyugalmának, a főváros ritka szépségén ezt az országban található sajátos érdekességeknek, az élet feltűnő olcsóságának és az ügyes propagandának – köszönhető a magyar idegenforgalom nagyszerű fejlődése.
Rendkívül örvendetes jelenleg ez a csonka ország küzdelmes életében. Mindenekelőtt utalunk arra a közgazdasági haszonra, amely az idegenforgalomból a székesfővárosra és az egész országra áramlik. A múlt évben közel százezer külföldi vendég időzött Budapesten és az országban, mert a rendszerint Budapesten megszálló külföldiek el szoktak látogatni az ország különböző tájékára is: így a Balaton mellé, Lillafüredre és a Kékesre, a Hortobágyra, Debrecenbe, Tokajra, Kecskemétre. Szegedre stb., szóval: minden olyan helyre, amelynek hírneve a távoli külföldre is eljutott. A külföldi látogatók, bárha ideutazásuk költsége zárolt pengőn, illetve kompenzációs alapon egyenlítődik ki, bizonyos mennyiségű értékes valutát is hoznak hozzánk, amelyet nemcsak a szállókban, vendéglőkben, kávéházakban, gépkocsikon stb., hanem a kereskedők boltjaiban is költenek el. Élénkítik a forgalmat és friss pénzt visznek bele a gazdasági élet vérkeringésébe.
A múlt évben a külföldi eredetű idegenforgalom – a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatalnak nemrég megjelent kimutatása szerint – több mint 23 millió pengő közgazdasági hasznot hajtott a székesfővárosnak. Ha pedig számításba vesszük a vidékről felrándult látogatókat is, akkor 28 millió pengőre tehető az az összeg, amelyet az utasok itt költöttek el a fővárosban.
Mégis akadnak némelyek, akik a nyilvánosság előtt kritikai megjegyzésekkel kísérik az idegenforgalom fejlődését. Nevezetesen keveslik az idegenforgalomból befolyó jövedelmet s különösen azt hajtogatják, hogy a csoportosított idegenek a társasutazás folytán nagyon kevés időt töltenek el Magyarországon és hogy túlságos olcsón is látjuk el őket.
Ezekre a felületes kritikai észrevételekre a következőkben válaszolhatunk:
Az idegenforgalom fejlődésének is meg van a maga természetes folyamata. Eleinte, úgy lehet, csak kevésbé tehetős külföldiek érkeznek csoportosan hozzánk, akik viszonylag kevés időt töltenek itt és viszonylag keveset költenek. De a fő az, hogy legyen élénk, mozgalmas idegenforgalmunk, amelynek hatása és következménye csak az lehet, hogy az irt járt külföldiek kiviszik hírét azoknak a kellemességeknek, amelyek itt találhatók és élő propagandát fejtve ki a külföldön, más és más csoportokat küldenek ide. A kevésbé tehetős utasokat így a tehetősebb és vagyonosabb utasrétegek követik, a minthogy máris láthatjuk, hogy időközönként igen vagyonos külföldiek érkeznek, akik heteket, sőt hónapokat töltenek Budapesten. Az olcsó, csoportos társasutazás, hogy egy hasonlattal éljünk, a menürendszert jelenti az idegenforgalomban. Sokan keresik fel azokat a vendéglőket, ahol olcsó menü kapható és ezek a vendéglők nem járnak rosszul. De végre vannak elegen, akik nem esznek olcsó menüt, hanem á la carte étkeznek, előkelő vendéglőkbe járnak, elsőrendű szállókban laknak és módjuk szerint bőven költekeznek.
De van az idegenforgalomnak egy olyan vonatkozása is, amely az ország mai helyzetében a közgazdasági haszonnál is jelentősebb és fontosabb. Magyarországnak főbenjáró érdeke fűződik ahhoz, hogy a külföldiek minél nagyobb számmal, különösen a volt ellenségeink köréből, tehát franciák, angolok, amerikaiak stb. idejöjjenek és a saját szemükkel lássák, hogy a szerencsétlen trianoni szerződésben milyen égbekiáltó igazságtalanságot követtek el rajtunk az olyan kultúrnemzeten, aminőnek a magyart idehaza láthatják. - Rendszerint meg is van az az elégtételünk, hogy volt ellenfeleink, ha még bizonyos előítélettel, vagy szívükben az ellenséges érzületnek egy maradványával érkeznek is hozzánk, rendszerint megdöbbenve néznek körül közöttünk: megdöbbenve azon, hogy milyen kegyetlen elbánásban részesítettek bennünket és rendszerint mint jóbarátaink, sőt mint a revízió hívei távoznak körünkből.
Az idegenforgalomnak ezt a speciális magyar vonatkozását soha sem szabad szem elől tévesztenünk.
*
Ami a belső forgalomnak szempontját illeti, az ország és a székesfőváros kapcsolatában, nagy jelentősége van annak, hogy az élénkebb érintkezés fokozza az összetartozandóság és a szolidaritás érzetét: szorosabbra fűzi a magyart a magyarhoz. A fővárosban évről-évre rendezett árumintavásárok, tenyészállatkiállítások stb. idevonzák a külföldieket és az ország lakosságát egyaránt.
De különösen kiemelkedik a vonzó, alkalmi rendezések sorozatából a fényes ünnepségekkel ékes Szent István-hét, amelyet a székesfőváros évről-évre mind nagyobbszabású keretben, ötletes látványosságokkal és fényes nemzeti pompával ünnepel. Szent István napja Magyarország ezeréves fennállásának legnevezetesebb ünnepe. Ez alkalommal megmozdul az egész ország és a külföldről is sokan zarándokolnak Budapestre, hogy látói és résztvevői legyenek a magyar nemzet megszentelt ünnepének.
A Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala évről-évre nagy odaadással, leleményességgel és lelkesedéssel rendezi Szent István ünnepi hetét és ennek sikere érdekében a külföldön is nagyszabású propagandát fejt ki. A most közeledő Szent István hétre egy ragyogó propagandafüzetet szerkesztett és bocsátott ki, amely változatos, színes képekben mutatja be részint a székesfővárosnak, részint pedig a magyar népviseletnek, a Gyöngyösbokrétából ismeretes szemkápráztató, pazar szépségeit a külföld számára. Ez a füzet a magyar idegenforgalmi propagandának egyik legsikerültebb kiadványa s kétségkívül hathatósan fogja előmozdítani az idei Szent István-hét látogatottságát.