Lovasterápia sérült gyerekeknek

Ez a hétvége nem kedvezett a lovaglóknak. Egyfolytában esett az eső, igaz, olykor kivillant az ég kékje a felhők mögül, de mire örvendezhettünk volna, ismét elborított mindent a szürkeség. Mindenki bosszús volt, kivéve a gyerekeket. Ők vígan ugráltak a pocsolyákban, dagonyáztak a sárban. Fóton vagyunk, a híres gyermekvárosban, a még ma is pompás Károlyi birtokon, annak is a legvégén, ahol az ősfákkal roskadozó erdő takarásában van egy pompás lóversenypálya. Itt gyülekeztek a lovas sport szerelmesei, hogy összemérjék tudásukat.

A Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás Központjában három napon keresztül egymás mellett, sőt egy játékos és látványos versenyszám erejéig egymással versenyeznek élsportoló lovasok és a fogyatékkal élő gyerekek. A közös versenyzés egyrészt hatalmas élmény a gyerekeknek, másrészt népszerűsíti a lovasterápiát, mint kiegészítő terápiás eljárást, és nem utolsósorban az egész lovassportot is. A hosszú hétvége hagyományosan jó hangulatban, sok vidámsággal és játékkal telik Fóton. Erről nemcsak a lovak, a díjlovasok és a gyerekek gondoskodnak, hanem rengeteg önkéntes is: szervezők, lovászok, bohóc, arcfestők, animátorok, játékok, és nem utolsó sorban a támogató cégek. A terápiás versenyek összdíjazása 4.000.000 Ft. A verseny szervezői tudatosan nagyobb díjakat adnak a fogyatékos gyerekek versenyén, mint az élsportolók esetében. Ez az összeg rengeteget jelent az intézményeknek! A versenyre érkező gyerekek és kísérőik utaztatásáról, szállásáról és ellátásáról szintén a Gyermekmentő Szolgálat gondoskodik. Az egyes versenyszámok házigazdai szerepét a Gyermekmentő Szolgálat ismert közéleti tagjai vállalták el.


– Ön nem csupán az egyik házigazda, hanem a Gyermekmentő Szolgálat és a hazai lovasterápia alapítója is. Hadd kérdezzem meg, mióta kedveli ezt a nemes négylábút, azaz mi fűzi a lovakhoz? – kérdezem dr. Edvi Péter alapító elnöktől, aki civilben patofizio­lógus.
– Gyermekkorom óta szeretem a lovakat, sokat lovagoltam, lovagolok, de sohasem versenyeztem. A Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány történeti szálai a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat irodájába vezetnek vissza. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat gyökerei pedig 1988-ig, a berlini falig és a csegődi árvaházba nyúlnak vissza...Akkoriban Hannoverben éltem, és az ottani, valamint magyarországi barátaimmal, ismerőseimmel segítettünk az NDK menekülteknek, akik Magyarországon keresztül akartak Nyugat-Németországba disszidálni. Később segélyeket vittünk a forradalom utáni Romániába. Így jutottam el 1989 karácsonyán a csegődi árvaházba. Döbbenten néztem az éhségtől, hidegtől és embertelenségtől haldokló gyermekeket. Senki sem mehet el tétlenül gyermekek nyomora és betegsége mellett. Csegődön segíteni akartam, és a munkában társakra leltem. Így alakult meg először Hannoverben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, majd 1990 májusában a szervezet magyar, 1991-ben pedig romániai egyesülete.
Összefogással segíteni lehet a bajbajutottakon: a csegődi szörnyűséges állapotok képeit és híreit világgá röpítette a média, és megkezdődött Kelet-Európa addigi történelmének legnagyobb nemzetközi segélyakciója. Szervezetünk ismert lett, és ezzel egy időben kérelmek ezrei érkeztek az irodánkba. Elhatároztuk, hogy nem hagyjuk abba, amit elkezdtünk. Kidolgoztuk programjainkat, melyeket sajnálatos módon az élet tölt meg csordultig tartalommal.  Tagságunk, önkéntes segítőink száma egyre nő, ki-ki tagdíjjal, adományokkal, szakértelemmel vagy éppen fizikai munkával támogat minket, illetve rajtunk keresztül a rászoruló gyermekeket. A felmerülő igények láttán alakult ki a lovasterápia. Egyre több család és gyermekintézmény érdeklődött a 90-es évek közepétől a legkülönbözőbb problémák orvoslásának reményében a lovasterápia iránt, s megalakult a Magyar Lovasterápia Szövetség Alapítvány. Jelenleg a szövetség vezetősége 14 főből áll, az elnökség tagjai között van orvos, lovasedző, gyógytornász, gyógypedagógus és pszichológus szakember is, akiknek lovasterápiás végzettségük és sokéves tapasztalatuk van.