Dohányzási szokások Budapesten – Gazdaságpszihológiai tanulmány
Írták: HARKAI SCHILLER PÁL egyetemi magántanár és DR. VARGA ISTVÁN egyetemi magántanár
A MAGYAR GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET 14. SZÁMÚ KÜLÖNKIADVÁNYA – Budapest, 1938
A KÖZVÉLEMÉNY ÉS CSALÁD SZEREPE
A propaganda mellett a sajtó, társaság, család stb. is befolyásolja a dohányzási szokások kialakulását, részben a pro- és kontra-propaganda közvetítésével, részben utánzásra való felhívással vagy attól való elriasztással. A dohányzással kapcsolatos pszichológiai körülmények szempontjából nagyon fontos azt tudni, hogy egyfelől a dohányzó, másfelől pedig a nemdohányzó közönség körében a dohányzás egészségi és hangulati hatásairól milyen vélemények terjedtek el. Az egészségi hatások iránt első kérdőívünk tizennyolcadik és második kérdőívünk tizenegyedik kérdése érdeklődött. Önként értődik, hogy a nemdohányosok jóval több egészségi ártalomról vélnek tudni, mint a dohányosok. Arra való tekintettel mégis, hogy ezekről az egészségi ártalmakról csupán a rendszeresen dohányzók lehetnek némileg tájékozva, csupán az utóbbiak válaszait közöljük, míg a nemdohányosoktól e kérdésre nyert válaszok feldolgozott eredményeinek publikálásától - bármennyire is érdekesek azok s bármennyire is mutatják a közönség között elterjedt, sok tekintetben tárgyilag helyt nem álló véleményeket - eltekintettünk. Az természetes, hogy a nemdohányzó közönségnek csak kisebb hányada tartja a dohányzást ártalmatlannak, mint a rendszeresen dohányzóké. Az egészségügyi hatásról való előnytelen vélemény tehát szoros korrelációban van a nemdohányzással. Ebből következik, hogy a vonatkozó babonák eloszlatása a dohányterjesztésnek elsőrendű érdeke.
Bővebben: Dohányzási szokások Budapesten – Gazdaságpszihológiai tanulmány
A közgazdaság bölcsei a legutolsó időkig erősítgették, hogy a bortermelésen segíteni nem lehet, mert Magyarország a bort illetőleg exportállam és miután kivinni kellő mennyiségben nem lehet, ennélfogva a bortermelők küzködésén sem lehet segíteni. Szeszipari részről nagy buzgalommal karolták fel azt az ötletet, hogy a gyengébben termelő tőkéket meg kell semmisíteni. Az utolsó héten azonban a kormány mégis más és mégis nevezetes elhatározásra jutott. Döntő volt a kormány elhatározására, hogy még egy pár héttel ezelőtt a szőlőtermés rendkívül jónak látszott és 4 millió hektolitert ígértek a szőlők. A jó terméskilátás hatása alatt a must ára zuhanni kezdett és a zuhanás olyan arányú volt, hogy intervenció nélkül szinte katasztrófának néztek volna elébe a szőlőtulajdonosok. Ezt a kormány, amely programjának egyik kimagasló pontjává tette a mezőgazdaság prosperitásának hathatós alátámasztását, nem nézhette tétlenül.