Kedves Olvasó!

„Valutacsoda” Alapítvány új gazdasági sorozatot indít el, amelynek címe: Valutacsoda Kiskönyvtár. Ennek most első kötetét tartja a kezében annak olvasója.
A „Gazdasági Körkép” című most először megjelentetett kiadvány az azonos címet viselő 2017. november 23-án megrendezett szakmai tudományos konferencia kísérő kötete egyben annak segédanyaga.
Könyvünk archív cikkei, anyagai Dr. Varga István kiváló közgazdász, jogász nagyszerű tudós sokszínű gazdaság-, és társadalomtörténeti munkáin alapulnak, egyben időutazás, amelyekre kortárs jelenkori tanulmányok, cikkek és hazai cégek történetei reflektálnak. Kiadványunk és egyben az alapítvány célja Dr. Varga István munkáinak újrakiadása mellett, annak máig érvényes aktualitásaira és hatásaira felhívni a figyelmet. Több kötetesre tervezett munkánk további célja, hogy a magyar közgazdasági gondolkodás nagyjai között jelentős szerepet betöltő Dr. Varga István, a nemzetközileg is elismert közgazdász alkotói munkásságára, sokoldalú szellemi hagyatékára méltóképpen megemlékezzünk és azt ismét ismertté és megismerhetővé tegyük.

Bővebben: Kedves Olvasó!

Bevezető

Dr. Varga István a múlt század legkiemelkedőbb közgazdásza, professzora, elméleti tudósa volt. „Közeli munkatársai közül nem egy több, mint fél évtized után is néha eltűnődik, milyen régen nem járt nálam a professzor! Színes és kellemes egyénisége maradandó hatást tett mindenkire, aki ismerte. Mindig volt egy anekdotája a múltról-jelenről, és ontotta szellemes megjegyzéseit, észrevételeit. Összekötő kapocs volt a közgazdászok között. Munkássága azonban nem merült ki ebben, hallatlanul termékeny, fantáziadús alkotószellem volt. Csaknem 900 publikációja jelent meg mintegy 10 ezer oldalon.
[…] Noha tudományos munkában és az oktatásban kifejtett tevékenysége végigkísérte pályáját, munkásságában szoros kapcsolatot tartott a gyakorlattal.

[…] Haladó szellemű ember volt.” Munkásságát már csak hallatlan termékenysége miatt is nehéz áttekinteni, számos részterületen maradandót alkotott. A közgazdaságtanon belül a konjunktúrakutatás, piackutatás, pénzelmélet, pénztörténet, demográfia, statisztika, nemzeti jövedelemszámítás területeivel foglalkozott, de kiemelhető, hogy a reklám történetéről is könyvet írt.

Bővebben: Bevezető

A pragmatikus ember

Dr. Varga István közgazdász élete

Könyvünk dr. Varga István (1897–1962) közgazdász, egyetemi tanár, gazdasági szakember életéről szóló, tudományos kutatáson, közgyűjteményi és a családnál fellelhető eredeti forrásokon alapuló életrajzi munka. Mind ez idáig nem született a professzorról tudományos igényű, eredeti forrásokon alapuló életrajzi könyv. 
A kiadvány célja az volt, hogy feltárjuk Varga István életét, annak különböző állomásait, meghatározó mozzanatait. Tehát a könyv nem közgazdasági és szigorúan vett szakmai munkásságát kívánja bemutatni, hiszen erről már sokan írtak. Sokkal inkább kevésbé ismert élettörténetét, a korban betöltött rendkívüli szerepét kívánjuk feltárni – természetesen szakmai munkásságának és élete főbb állomásainak bemutatásával. 
A munka kronologikusan megszerkesztett szöveges tartalommal és sok eredeti forrásközléssel készült. Számos, eddig még nem publikált forrást, dokumentumot teszünk közzé. 
A világhírű tudós, egyetemi tanár, a forint mint „valutacsoda” megalkotója, a második világháború utáni gazdasági helyreállítás egyik legkiválóbb tudósa megérdemli, hogy neve ne merüljön feledésbe. Páratlanul gazdag, mintegy tízezer oldalt kitevő publikációi, valamint kitűnő oktatói, jogi, politikai, gazdasági és egyéb tematikájú munkássága révén a nemzetközileg elismert szakember művei még ma is aktuálisak. Életében korát megelőző megállapításokat tett a közgazdasági élet, konjunktúrakutatás, reklám, statisztika és pénzelmélet, valamint a piackutatás területén. Korai halála sajnos megakadályozta e páratlan életmű kiteljesedését.

Az Ipari Központ gondolata

Írta: Varga István dr. egyetemi magántanár

Az ipari központ terve csak nagy általánosságban említtetett meg. De már is szenvedélyes állásfoglalásokat váltott ki az érdekelt körökben, holott ajánlatos ilyen esetekben a részleteket is bevárni. Miután azonban ilyenek még nem szivárogtak ki, csak nehezen érthető az általános megrökönyödés, mely ipari körökben észlelhető. Véleményünk szerint, éppen bizonyos ipari körök követelései tették szükségessé olyan ipari szervnek létesítését, mely ilyen terveknek keresztülvitelét lehetővé tegye. Mert ha az ipar széles rétegei által követelt numerus clausus valóra válik, akkor szükség van egy olyan szervre, mely az ekként megvédett ipart ellenőrizze, mert alig lehet föltenni, hogy numerus clausus adassék meg egy iparágnak, anélkül, hogy egyúttal az áralakulás, a tervelt mennyiség, kiviteli politika a legszigorúbb ellenőrzés alá ne kerülne, mégpedig egy olyan szerv részéről, mely erre mindenképp hivatott.

Bővebben: Az Ipari Központ gondolata

A magyarországi iparosodás tényezői

Írta: Varga István dr. egyetemi magántanár

A magyarországi iparosodási folyamatról rendkívül sokat vitatkoznak. Minduntalan hangoztatják, hogy az jórészt az alkalmazott magas védővámoknak, továbbá a behozatali tilalmaknak és más mesterséges iparfejlesztési eszközöknek a következménye. Nem kétséges, hogy ezeknek az eszközöknek volt bizonyos szerepe, de mégsem valószínű, hogy az iparosodás gyors előrehaladása kizárólag nekik volna tulajdonítható. Magyarországnak száraz klímájához képest sűrűbb a lakossága, sem hogy merőben agrárországként létezni tudna. Emellett a lakosság száma állandóan szaporodik is. 1920-ban 1 km2-re 85,8 lakos esett, 1935-ben pedig már 95,8.

De e kérdés elbírálásánál nem is az egész lakosság számával kell operálni.

Bővebben: A magyarországi iparosodás tényezői

Valutaközösségre vonatkozó tervek

Írta: Varga István dr. egyetemi magántanár

A magyar valutapolitikát irányító mértékadó tényezők céltudatos és szellemes előkészítő munkájának eredményeként, és hála azon körülményeknek, hogy a font sterling elérte, és az előjelek szerint szilárdan meg fogja őrizni a vonatkozó valutatörvénynek megfelelő paritását a dollárhoz, - noha Nagy-Britannia-nak nem sikerült valutaviszonyait a Peel-akta általi szabályozásának merev rendszerbe visszavezetnie, a currency-notes-t kivonnia a forgalomból, - a magyar korona május vége felé hozzásimult az osztrák korona jegyzéseihez, fölidézve az osztrák-magyar valutaközösségnek a mai viszonyokhoz képest boldogabb emlékét. Helyesebben: a magyar korona május végére hozzásimult volna, az eredeti terveknek megfelelően, az osztrák korona értékéhez, ha Ausztria hirtelen elhatározással, időközben el nem hagyta volna az osztrák papírkorona valitáris bázisát.

Bővebben: Valutaközösségre vonatkozó tervek