Használni akartam – 20 év az Alföld turizmusáért

Európai Unió – régiók
és turizmus

1998 tavaszán dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő segítőjeként, előkészítője és részese voltam a Dél-alföldi regionális Idegenforgalmi Bizottság (DA-RIB) megalakításának. 28/1988. május 13 IKIM rendelet alapján gyulai székhellyel létrehozta végrehajtó szervét a Titkárságot, melyet főtitkára voltam 2002-ig, majd 2004-től 2008-évi nyugdíjba vonulásomig a Regionális Marketing Igazgatóságot vezettem. A politika hamar megtette a turisztikai fejlesztések prioritásának a termál, - és gyógyfürdőzést, és jelentős forrásokat biztosított erre a magyar költségvetésből, majd később az uniós előcsatlakozási alapjából (Phare, Phare CBC, SAPARD) és azután az uniós tervciklusokban, változó mértékben, mind a mai napokig. Erre a tendenciára, mint lehetőségre figyeltünk fel, amikor 1999-ben létrehoztuk az Egyesületet, majd 2005-ben megszerveztük a Klasztert. Bár mindig a fürdőintézmények domináltak, de jó szellemű együttműködés uralkodott a szervezet más tagjai és fürdőink között. Életem talán legkreatívabb, – és legtermékenyebb szakasza volt ez a tíz év. 2005-ben több hónapos Európai Uniós felkészítésen vettem részt, a tanultakat a „Régiók Európája” programjában a regionális politika alapelveit és célkitűzéseit – a szubszidiaritás és decentralizáció figyelembevételével, a magyarországi turizmus területén próbáltuk megvalósítani. Regionális Területfejlesztési Tanács – szakmai segítségünkkel – megtervezte a térség fürdőinek területi és funkcionális fejlesztését, a pályázatok kiírását, és értékelését. Ezt szolgálta az „Alföld Turizmusáért” könyvsorozatunk is: Alföld Spa – gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben (2006, magyar és német nyelveken), az „Alföld Spa” Egészségturizmus fejlesztése a Nagy-Alföldön 1999–2009; végül a Turizmus a Dél-Alföldön könyvünkben az országos és régiós turizmus irányítás 1998–2010 közötti változásait követtük nyomon.
Megalapítottuk Az Alföld Turizmusáért díjat, melyet azt követően közel százan vehettek át, engem a Pro Tourismo díjjal tüntettek ki 2007-ben. Mára minden megváltozott: a régiók elszürkültek, az önkormányzatiság leértékelődött, a civil szerveződések nemkívánatosak lettek. 2010-ben megszűntek a RIB-ek, és a Marketing Igazgatóságok. A Magyar Turizmus Zrt. helyére lépő Magyar Turisztikai Ügynökség először felkarolta az „Alföld Spa” márka népszerűsítését és első évében100 millió forinttal segítette is, mára viszont csak a lózungok maradtak gyógyturizmus prioritásából, az egészségturizmust viszont jobban szolgálhatnák gyarapodó sportlétesítményeink.

„Alföld Spa” egy új márka

Az Alföld termálfürdőinek a sajátos adottságainak rendszerbe foglalásával egy „Alföld Spa” koncepciót igyekeztünk kimunkálni. A „Spa” jelzővel világszerte nem csak bizonyos egészségturisztikai szolgáltatási csomagokat jelölnek meg, hanem földrajzi fogalmakkal is párosítva egy adott térség, a táj adottságain építkező „spa”-kat is, például – hegyvidéki (többnyire klimatikus), tengeri (thalasso-
terápiás) szolgáltatások alkotnak.
Az alföldi egészségturizmus közös jegyeit viselő márka megformálásban, jelentős támogatást és segítséget kaptunk dr. Gellai Imrétől. dr. Ruszinkó Ádámtól és dr. Tokaji Ferenctől. A gyógy- és termálturizmus országosan elfogadott termék stratégiája elsősorban a termálvízhez kapcsolódó gyógyászati tevékenységre alapul, de fokozatosan szerepet kaptak benne az alföldi egyediségek, alternatív gyógymódok, alföldi specialitások, mind a gyógyászati, mind a wellness szolgáltatások terén. Az „Alföld Spa” márka marketing célú kialakítása a földrajzi Nagyalföld (Vajdaság és a Maros hátság) közel 100 termális ásványi vizű fürdőinek piaci pozícióit egyaránt segítette.
Igen kedveltek voltak az Egyesület Klaszter szakmai programjai, a határon túli kapcsolatrendszer kiépítése, és évről-évre a szakmai tanulmányutak. Évente egy-egy fürdőkultúrájáról híres országba látogattunk, a szomszédos országokon túl Spanyolországtól Törökországig, és persze a finneket sem hagytuk ki. A személyes lehetőségeim mindig jobbak voltak, amikor Regionális Marketing Igazgatóként, és a RIB tagjaként az Egyesület ügyvezető elnöki tisztségét is betöltöttem. Minden szervezetnek meg van a fejlődési íve, görbéje a miénk csúcspontja nagyjából 2010-re tehető.

Az egészségturizmus hazai
fejlesztésének negyedszázada

Az eltelt negyedszázadban a 4-8 évenként változó kurzusok és kormányok rendre átírták a turisztikai stratégiákat, vagy figyelmen kívül hagyták. Lehetett volna szervesen építkezni, átgondoltabban fejleszteni, például támaszkodni az UNESCO 1960 –as felmérésére, majd az ENSZ támogatásával a VÁTI által elkészített 1973–76-os UNDP/HUN/71/511 a termálvizek üdülési és idegenforgalmi célú hasznosítását szolgáló országos projektre. Ekkor írtuk meg Unk Jánosnéval, a VÁTI tanulmányára alapozva a Gyógyító vizek a Dél-Alföldön című könyvünket, melyben a geológiai adottságok mellett a 36 fürdőtelepülésünket részletesen megvizsgálva egy hosszabb távú 1990-2010 fejlesztés reális lehetőségeit körvonalaztuk.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005–2013) részeként elkészültek a termékfejlesztési stratégiák, köztük a 2007-ben az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia, amit 2 év múltán felülvizsgáltak, kibővítve az orvosi turizmussal, – „egy megújított stratégia ágazati szempontjai. Dr. Kincses Gyula.” 2016 végén elfogadta a Parlament a Turizmusfejlesztési törvényt, amely a kormánynak felhatalmazást adott arra, hogy az ország turisztikai desztinációi közül ún. kiemelt fejlesztési térségeket jelölhetnek ki. Amúgy ez a törvény az uniós pénzek elosztásáról rendelkezett a turizmus területén, elsősorban a kormányközeli vállalkozások számára. Visszatekintve a fürdők fejlesztésére, - koncepciókon és stratégiákon alapuló pályázatok során nehéz volt a céloknak megfelelő mederben tartani a fejlesztéseket. A politikusi akarat (parlamenti képviselők, azok csoportjaik és a helyi önkormányzatok) ügyeskedések sok esetben felülírta az országos és regionális terveket. Amíg az első időkben a közfürdők turisztikai attrakciókká történő koordinálatlan fejlesztése történt, azt követően a mai napokig a gyógyfürdők élményfürdőkké habosítása történik. Természetesen az élményfürdőzést is támogattuk régiónkban de, ott és úgy, hogy ne zavarják a gyógymedencék vendégeit és a kezelésre járó betegek nyugalmát. Sajnos ez számos esetben nem volt fontos szempont sok helyen elhanyagolták a gyógyászatok fejlesztését Nemrég jelent meg a Heti Világgazdaság cikke: „A nagy fürdőberuházásokat nem követte a gyógyvizek élettani hatásával foglalkozó balneológia tudományának megújítása. Maradt a tapasztalati alapon álló medicina. Újra divatba hozta a hazai gyógyvizeket és a gyógyvizes fürdőket a wellness, amit azonban szigorúan meg kell különböztetni a víz gyógyító erejét használó orvosi hidrológiától és a termál-, illetve ásványvizekre alapozó balneoterápiától a gyógyfürdők hanyatlásáról.”
Fürdőfejlesztés 25 éve számokban:
Unk Jánosnéval az ezredfordulón közösen írt könyvünkben 4 programban 51 mrd Ft-ot – melynek fele állami (önkormányzati) és uniós forrás – gondoltunk, terveztünk a régió nagyobb fürdőinek (28 fürdő) fejlesztéséhez rendelni 2015-ig. Az uniós forrásoknak köszönhetően vágyunk túl teljesült, így elégedett is lehetnék, ha mint említettem átgondoltabbak lettek volna a fejlesztések.

Dr. Albel Andor
a Dél-alföldi Fürdők Egyesületének örökös elnöke